Kockázati lehetőség,

IHCS : Hűha, jó sok kérdés! Tudsz-e egy millió Ft-tal beszállni kisbefektetőként egy kockázatitőke-alapba?

Mi a kockázat, mi a lehetőség?

Magyarországon ma nincs ilyen lehetőség ha mégis valaki tudna ilyet, szóljon nekem is! A gondolat egyébként nem is olyan rossz, bár szó ami szó, ezzel kapcsolatban szükségszerűen felmerül némi technikai nehézség.

Kockázati lehetőség legnagyobb talán az, Magyarországon ma szinte kizárólag nyílt végű befektetési alapokat lehet eladni, a kisbefektetők ugyanis kockázati lehetőség ahhoz, hogy egy alapba bármikor beszállhatnak, és onnan bármikor kiszállhatnak, legfeljebb néháyn napos előzetes értesítés mellett.

Ez azonban csak akkor megy, ha az alap a vagyonát, de legalábbis annak jelentős hányadát kockázati lehetőség eszközökben tartja. Emiatt kockázatitőke-alapot gyakorlatilag kizárólag zártvégű alapként hoznak létre, azaz beszállni kizárólag induláskor lehet, kiszállni pedig az előre megállapított zárási időpontban, mondjuk az indulás után 10 évvel. A megoldás valami olyasmi lehetne, hogy egy-egy nagyob nyíltvégű, ezáltal kisbefektetők számára is könnyebben értékesíthető befektetési alap a saját vagyonának egy kockázati lehetőség hányadát egy zártvégű kockázatitőke-alapba teszi; így meg tudja őrizni a likviditását, de bizonyos mértékig részesedhet a kockázatitőke-piac magas hozamaiból.

Kockázatelemzés a projektmunka folyamán

Ebben az esetben Te kisbefektetőként nem közvetlenül a kockázatitőke-alapban tudsz befektetési jegyet vásárolni, hanem az "ernyőalapban", amin keresztül azonban a betett milliódból néhány tízezer, esetleg egy-két százezer Ft közvetve kockázatitőke-alapba kerül.

Miben más a stratégiája egy üzleti angyalnak, mint egy kockázati tőkealapnak?

Végzetes az olyan kockázat, amely bekövetkeztekor a projekt elég nagy valószínűséggel be fog dőlni. A szervezetnek nincs lehetősége a kockázat kezelésére. Ha ez a kockázat fennáll, bekövetkeztének valószínűsége magas, nem szabad belevágni ebbe a projektbe. Természetesen a kockázatkezelés mértéke és formája függ a projekt méretétől.

A mindenit, ezzel megint belehasítottunk, én meg törhetem a fejemet, hogy hogyan válaszoljak röviden mert különben senki nem fogja elolvasnide mégis tartalmasan. Tehát: az üzleti angyalok tipikusan néhány tízmillió Ft-tól, a kockázati tőkealapok néhány százmilliótól kezdenek befektetni.

Az üzleti angyalok olyan ötletekbe is beszállnak, amik még egészen csíraállapotban vannak, és amik nem többek egy jó ötletnél; a kockázati tőkealapok inkább olyan cégeket keresnek, amik már elkezdték az üzleti tevékenységüket, amik már gyártják amit kell, sőt értékesítik is, vannak bevételeik, csak még kicsiben.

A tőkealapokba tett uniós pénzt miért nem osztjuk szét inkább üzleti angyalok között?

A definíció részletezése és elhatárolás[ szerkesztés ] A kockázat elhatárolása a "veszély"-től és a "kudarc"-tól A nem ismert negatív hatású vagy valószínűségű esemény a veszély. Negatív hatás kellemetlenség, rossz, baj, kár, katasztrófa a kitűzött célok meghiúsulása, valamint a tervezett erőforrások, illetve időtartam túllépése. Nem kockázat az, ami bizonyosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. A megbízói elégedetlenséggel együtt járó kockázat a — lehetséges — kudarc.

Egy üzleti angyal a saját pénzével játszik, ez azért is fontos, mert őt nem kockázati lehetőség senki és semmi, nem kell a PSZÁF-tól engedély, nem kell nyilvántartást vezetnie, nem kell szakmai szempontok alapján mérlegelnie, egyáltalán azt csinál amit akar, és ha egy nap alatt el akarja tapsolni az összes vagyonát, hát szíve joga. Ezzel szemben az alapkezelők mások pénzével gazdálkodnak, ezért ők elszámolással tartoznak a befektetőik felé, nyilvántartást kell vezetniük a portfólió mindenkori értékéről, képzett szakembereket kell alkalmazniuk, a befektetési döntéseiket átlátható szakmai elvek mentén kell meghoznuk, és az egész tevékenységüket a PSZÁF ellenőrzi.

Szerintem uniós pénzt - egyáltalán közpénzt rábízni csak az utóbbiakra szabad.

Miért nem támogatjuk inkább a tőkealapoknak cégeket felhajtókat? Ezzel máris megérkeztünk az egész magyar kockázatitőke-piac egyik rákfenéjéhez.

Ahhoz ugyanis, hogy legyenek tőketranzakciók, nagyon leegyszerűsítve két dolog kell: 1 tőke, 2 értelmes projekt. Magyarországon hagyományosan mindkettő hiánycikk.

Namármost az általad hivatkozott uniós Jeremie-programnak köszönhetően tőke már van, a korábbiakhoz nem is kevés vagy 50 Mrd Ftezzel viszont még élesebb lett az kockázati lehetőség projektek hiánya.

Ezek pedig azért hiányoznak, mert a szóba jöhető vállakozói kockázati lehetőség nincsenek kellő ismeretei a kockázati tőkéről.

Jelenleg ez a legnagyobb működési lehetőség a kockázati tőke elterjedésének: az ismeretek hiánya.

Pont ezért indítottam ezt a blogot.

Forex kereskedés alapjai kezdőknek

Akkar lehetne ez egy modja annak, hogy tokeellatotsag ne legyen gond, Jeremie penzeket maximalisan le lehessen hivni es a magyar vallalkozoknak csak azon kellene agyalniuk, hogy brutalisan jo otleteket hozzanak eletre.

Szobonya Péter Éppen a napokban olvastam egy ezzel kapcsolatos tanulmányt Dr. Ez nagyságrendileg milliárd forint friss tőke beáramlását tenné lehetővé a kockázatitőke-ágazatba. De mivel a kormány a magánnyugdíjpénztárakat kockázati lehetőség agyon kívánja csapni, ezzel ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása a bizonytalan, távoli jövőbe tolódott ki.