Társadalmi pénzt keresni

Az elképesztő fejlődés, melynek tanúi vagyunk a technológiában, mint az önvezető autók például, ugrásszerűen megnövelték az érdeklődést a téma iránt. Mivel azonban ez a kérdés sokszor elhangzott már a múltban is, azt kéne inkább megvizsgálnunk, hogy ez alkalommal tényleg más-e a helyzet? A félelmünk, hogy az automatizáció fölöslegessé teszi a munkásokat, és jelentős munkanélküliséghez vezethet, legalább évvel ezelőttre, az angliai luddita megmozdulásokig nyúlik vissza.

Azóta újra és újra felmerül ez az aggály. Úgy vélem, önök közül valószínűleg sokan nem hallottak még a "Hármas forradalom jelentés"-ről, jóllehet a maga idejében fontos dokumentum volt. Egy nagyszerű tudósokból álló csoport állította össze — köztük két Nobel-díjas.

A jelentés az Egyesült Államok elnöke számára készült. Azt tárgyalta, hogy az USA teljes gazdasági és társadalmi összeomlás elé néz, mivel az automatizáció emberek millióit fosztja majd meg a munkájától. A jelentést Lyndon Johnson elnöknek adták át márciusában.

Vagyis több mint 50 évvel ezelőtt. Mindez természetesen nem következett be. Mindig ide fut ki a történet. Újra és újra megkongatják a vészharangot, de a riasztás mindig tévesnek bizonyul. És mivel a riasztás mindig társadalmi pénzt keresni, ma már nem is vesszük ezt olyan komolyan. Tulajdonképpen arra jutottunk, hogy igen, a technológia akár teljes iparágakat is romba dönthet, teljesen eltörölhet bizonyos szakmákat és foglalkozásokat. Ezzel egy hogyan lehet sok pénzt keresni az EKB-ban viszont a fejlődés merőben új dolgokat hoz magával: vagyis a jövőben új iparágak jelennek majd meg, és ezeknek az iparágaknak természetesen munkásokra lesz szükségük.

Új foglalkozások tűnnek fel. Olyanok, amilyeneket ma még el sem tudunk képzelni. Legalábbis, eddig így volt. Eddig minden jól alakult. Kiderült, hogy a megjelenő új társadalmi pénzt keresni általában sokkal jobbak, mint a régiek voltak.

Sokkal érdekesebbek például. Biztonságosabb és kényelmesebb környezetben végezhetjük őket, és természetesen jobban is fizetnek.

Soros emberei nem tudnak pénzt keresni azzal, ami őt gazdaggá tette

Eddig tehát nagyon pozitív a történet. Idáig jutottunk. Van viszont egy olyan dolgozói réteg, akik számára egészen másként alakultak a dolgok. Az ő munkájukat szinte teljesen elvette a technika, és semmiféle új lehetőséget nem hozott helyette.

• Hogyan lehet pénzt keresni az internet nő
• Nem vágynak álommunkára, csak pénzt akarnak keresni - kertorokseg.hu
• Mire lehet most gyorsan pénzt keresni

Ezek társadalmi pénzt keresni munkások természetesen a lovak. Nevetés Hadd tegyek fel egy nagyon provokatív társadalmi pénzt keresni lehetséges, hogy egy nap majd a távoli jövőben a humán munkaerő jelentős része is fölöslegessé válik oly módon, ahogy ez a lovakkal történt?

Erre valószínűleg zsigerből azt válaszolják: "Ez teljesen abszurd! Hogy lehet az embereket lovakkal összehasonlítani?

Mikor megjelentek a teherautók, a traktorok és az autók, a lovak nem tudták megvédeni magukat. Az ember azonban intelligens lény: tudunk tanulni, tudunk alkalmazkodni, És ez elméletben azt jelenti, hogy mindig tudunk valami tennivalót találni magunknak. És épp ezért mindig lesz helyünk a gazdasági folyamatokban. De ezen a ponton meg kell értenünk egy fontos dolgot: azok az eszközök, amelyek a jövőben veszélyt jelenthetnek a dolgozókra, egyáltalán nem hasonlíthatók az autókhoz, teherautókhoz, traktorokhoz, melyek a lovakat felváltották.

A jövő tele lesz gondolkodásra, tanulásra és alkalmazkodásra képes gépekkel. Ez pedig azt jelenti, hogy a technika végső soron elkezdi lemásolni azt az alapvetően emberi képességet, amitől mi teljesen mások vagyunk, mint a lovak. Azt a bizonyos dolgot, ami eddig lehetővé tette, hogy a fejlődés élén maradjunk, és fontosak lehessünk, és ha már itt tartunk, nélkülözhetetlenek a gazdaság számára. Mennyiben más tehát ma az információtechnológia ahhoz képest, amilyen régen volt? Itt három alapvető dolgot emelnék ki.

Az első az, hogy folyamatában láthatjuk ezt az exponenciális fejlődést. Bizonyára mindannyian ismerik Moore törvényét, amit sokkal tágabban is értelmezhetünk; sok esetre alkalmazhatjuk, például a szoftverekre, de kiterjeszthetjük a kommunikációra, a sávszélességre és így tovább.

Hogy mindezt megértsük, a legfontosabb, hogy ez a rohamos fejlődés már nagyon régóta tart. Évtizedek óta. Ha mondjuk az es évek végétől számítjuk, amikor az első integrált áramkörök megjelentek, a számítógépek kapacitása harmincszor duplázódott meg. Ennyiszer megduplázni valamit, bármi is az a mennyiség, egészen elképesztő. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy elérkezett az az idő, amikor egy hallatlan mértékű, átfogó fejlődést figyelhetünk meg. Ez a folyamat természetesen nemcsak folytatódik, de fel is gyorsul innentől kezdve.

Az elkövetkező évekre és évtizedekre vetítve ez úgy gondolom, azt jelenti, hogy olyan dolgok jönnek, melyekre nem vagyunk felkészülve.

Meglepő dolgokat látunk majd. A másik kulcstényező az, hogy a gépek bizonyos értelemben elkezdtek gondolkodni. Ezen nem az emberi szintű mesterséges intelligenciát értem vagy a sci-fi-k mesterséges intelligenciáját. Egyszerűen arról beszélek, hogy gépek és algoritmusok hoznak döntéseket. Problémákat oldanak meg, és még fontosabb, hogy tanulnak.

Ha egyetlen technológiát kell megneveznünk, ami felelős ezért, ami a fejlődés mozgatórugója lett, az a gépi tanulás, ami mostanában kezd hihetetlenül hatékony, veszélyes és könnyen adaptálható technológiává válni. Az egyik legjobb példa erre, amivel mostanában találkoztam, az, amivel a Google DeepMind csapata állt elő: ez pedig az AlphaGo rendszer.

Hogyan tudsz pénzt keresni online 2020-ban?

Ez a rendszer képes volt legyőzni a gónak, ennek az ősi játéknak legjobb játékosait. Nos, ami engem illet, két dolog jut elsősorban eszembe a góval kapcsolatban.

Az egyik az, hogy ha ismerjük a játékot, tudjuk, hogy a táblán kialakítható lehetséges állások száma lényegében végtelen. Tulajdonképpen több lehetőség van, mint ahány atom a világegyetemben.

Ez pedig azt jelenti, hogy a góban nyerni tudó számítógépet nem építhetünk oly módon, ahogyan pl. Ehhez nyilvánvalóan kifinomultabb, a gondolkodásra hasonlító módszer szükséges.

A másik dolog, ami a lényegre tapint, hogy ha megkérdezünk egy gó bajnokot, valószínűleg ő maga sem fogja tudni pontosan elmondani, hogyan gondolkodik, amikor játszik. Gyakran egyszerűen csak társadalmi pénzt keresni megérzéseire hagyatkozik — mintha megérezné, hová kell lépnie. Ha ezt a két szempontot nézzük, azt társadalmi pénzt keresni, hogy a gót nem lehet világbajnoki szinten gépesíteni. Az a tény viszont, hogy ez nincs így, óvatosságra kell intsen bennünket.

Az ok pedig az, hogy hajlamosak vagyunk egy nagyon határozott vonalat húzni: az egyik oldalon vannak azok a munkák és a feladatok, amelyekre úgy tekintünk, mint alapvetően ismétlődő, rutinszerű, kiszámítható feladatokra. Tudjuk, hogy ezek a munkák többféle iparágban is megjelenhetnek: különféle szakmákban, különféle tudásszinten, de alapjában véve kiszámíthatóak.

Társadalmi pénzt keresni gondoljuk, hogy előbb-utóbb ezeknél valószínűleg lehetséges lesz a gépi tanulás, és így az automatizálás.

És ne legyenek kétségeink, társadalmi pénzt keresni ilyen foglakozás van: durván körülbelül a fele azoknak a foglalkozásoknak, amelyekre ma a gazdaság épül.

Ezen túl viszont, a vonal másik oldalán ott vannak azok a foglalkozások, melyek olyan képességeket feltételeznek, melyeket kizárólag embernek tulajdonítunk, és ezekről azt gondoljuk, biztonságban vannak. Nos, annak alapján, amit a góról tudok, arra tippeltem volna, hogy ez a játék is a biztonságos oldalon van. Az a tény, hogy ez nem így van, és a Google megoldotta a problémát, arra enged következtetni, hogy társadalmi pénzt keresni a vonal dinamikusan változik.

Kapcsolódó témák

Olyan irányban, hogy egyre több olyan munka és feladat tartozik majd társadalmi pénzt keresni, amelyekről ma úgy gondoljuk, hogy nem automatizálhatók. A másik fontos dolog, amit meg kell értenünk, hogy ez a változás nem csak a rosszul jövedelmező fizikai munkákat érinti majd, az olyan munkákat és feladatokat, melyeket alacsonyan képzett emberek végeznek.

Sok bizonyíték van arra, hogy ezek a technológiák hamarosan felérnek a szakmunkákig. Ez a hatás már a magasabb képzettséget igénylő foglalkozásoknál társadalmi pénzt keresni megfigyelhető. Olyan foglalkozásokra gondolok, mint például a könyvelők, pénzügyi elemzők, újságírók, ügyvédek, radiológusok és a többi. Azok az elképzeléseink, hogy milyen foglalkozásokat, feladatokat és munkákat érint majd a jövőben az automatizáció, valószínűleg tovább bővülnek majd.

Hogyan lehet pénzt keresni online vagy otthonról?

Ezek a trendek összességükben azt mutatják szerintem, hogy a jövőben jelentős munkanélküliséggel kell majd számolnunk. De társadalmi pénzt keresni nagy lesz az alulfoglalkoztatottság és stagnálnak vagy esnek a bérek. És természetesen elképesztő mértékű egyenlőtlenséggel is számolnunk kell. Mindez pedig hatalmas nyomást jelent majd a társadalomra. Ezen túl van egy alapvető gazdasági probléma is, ami abból adódik, hogy társadalmi pénzt keresni a munka az az elsődleges mechanizmus, amely jövedelmet, és ebből kifolyólag vásárlóerőt biztosít az előállított termékek és szolgáltatások megvásárlásához.

Ahhoz hogy élénk legyen a piacgazdaság, rengeteg vásárlóra van szükség, akik ténylegesen képesek megvásárolni az árucikkeket és szolgáltatásokat, melyeket előállítunk. Ha ez nincs meg, azzal a veszéllyel kell szembenéznünk, hogy a gazdaság stagnálni fog, de lehetséges akár egy lefelé húzó gazdasági spirál is, mivel egyszerűen nincs elég vásárló, aki az előállított termékeket és szolgáltatásokat megvegye.

Fontos felismernünk, hogy egyéni szinten mindannyian erre a piacgazdaságra támaszkodunk, hogy sikeresek legyünk. Könnyen megérthetjük ezt egy igazán kivételes személy példáján keresztül. Vegyük példának Steve Jobsot, és tegyük le őt egyes egyedül egy szigetre. Ezen a szigeten Jobs körbe-körbe fog rohangálni, és kókuszdiót gyűjtöget, mint mindenki más tenné.

Semmiben nem fog kitűnni. Az ok természetesen az, hogy nincs piac, ahol bámulatos képességeit kamatoztathatná. Tehát a piac hozzáférhetősége rendkívül fontos az egyén és az egész rendszer számára a fenntarthatóság szempontjából.

Akkor pedig felmerül a kérdés: Mihez kezdjünk ezzel? Szerintem nézhetjük ezt egy meglehetősen utópisztikus keretrendszerben. Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol kevesebbet kell dolgozzunk, több időnk jut szórakozásra, több időt tölthetünk a családunkkal, több időnk van olyan dolgokra, amelyek megelégedéssel töltenek el bennünket, és így tovább. Véleményem szerint csodás elképzelés ez. Olyasmi, amit mindenképpen támogatnunk kellene.

Ezzel együtt viszont úgy gondolom, a realitás talaján kell maradnunk, rá kell jöjjünk, hogy ez valószínűleg komoly problémát eredményez a jövedelem szétosztásában. Valószínűleg sok ember szakadna le ezen a ponton. Véleményem szerint ahhoz, hogy ezt a problémát megoldjuk, meg kell találnunk annak a módját, hogy a jövedelmet leválasszuk a hagyományos munka fogalmáról.

Ennek az általam ismert legjobb és legkézenfekvőbb módja, hogy valamilyen garantált jövedelmet vagy univerzális alapjövedelmet biztosítunk. Az alapjövedelem kérdése nagyon fontos elképzelés. Sok figyelmet is kap mostanában.

• Bináris opciók, mivel a szakemberek kereskednek
• Bibó István: Válogatott tanulmányok I-IV. / A PÉNZ
• Video oktatóanyagok 24 lehetőség

Számos fontos kísérlet működik szerte a világon, melyek célja, hogy teszteljék a rendszert. A magánvéleményem az, hogy az alapjövedelem nem varázsszer. Nem feltétlenül automatikusan működő megoldás, sokkal inkább kiindulópont.

Olyan elképzelés, amelyre építhetünk, amit finomíthatunk. Az egyik dolog például, amiről sokat írtam, az a lehetőség, hogy hogyan építhetünk be nyílt ösztönzőket az alapjövedelembe. Tegyük fel, hogy önök most középiskolások, és nem igazán megy a társadalmi pénzt keresni.

Képzeljék el, hogy a bukás szélén állnak, de tételezzük fel azt is, hogy tudják, hogy valamikor a jövőben bármi lesz is, ugyanazt az alapjövedelmet fogják kapni, mint bárki más. Nos, úgy gondolom, ez visszás módon arra ösztönöz, hogy egyszerűen adjuk fel, és maradjunk ki a suliból. Én tehát azt mondanám, hogy ne így építsük ezt fel, hanem fizessünk valamivel többet azoknak, akik elvégzik a középiskolát, mint azoknak, akik kimaradnak.

Azt, hogy az ösztönzőket ilyen módon építjük be az alapjövedelembe, akár más területekre is kiterjeszthetjük. Például beemelhetünk olyan elemeket, melyek jutalmazzák a közösségi munkát, hogy segítünk másokon, vagy óvjuk a környezetünket és a többi. Azzal, hogy ösztönzőket építünk be az alapjövedelembe, esetleg még tökéletesítjük is azokat, talán afelé is teszünk néhány lépést, hogy megoldjunk egy másik problémát, társadalmi pénzt keresni a jövőben nagy valószínűséggel szintén számolnunk kell.

Ez pedig az, hogy hogyan találjuk meg az élet értelmét: mitől leszünk elégedettek, és mivel töltjük ki az időnket egy társadalmi pénzt keresni világban, ahol kevesebb az igény a hagyományos munkavégzésre.

Azzal, hogy kiterjesztjük és finomítjuk az alapjövedelem fogalmát, méltányosabbá tesszük, és egyben politikailag és társadalmilag is elfogadhatóbbá, kivitelezhetőbbé. És ezzel persze növeljük annak a lehetőségét, hogy ez ténylegesen megvalósuljon. Véleményem szerint az egyik legalapvetőbb, szinte ösztöneinkből fakadó ellenvetésünk az alapjövedelem ötlete, vagy akár a biztonsági háló bármilyen jelentősebb kiterjesztése ellen, az a félelem, hogy egyszerűen túl sokan lesznek ezen a bizonyos gazdasági szekéren, és nem lesznek elegen, akik a szekeret húzzák.

A mondandóm lényege viszont pont az, hogy a jövőben ezt a szekeret gépek húzzák majd helyettünk. Ez pedig több választási lehetőséget enged abban a tekintetben, hogy hogyan építjük társadalmi pénzt keresni a társadalmunkat és a gazdaságot. Végezetül úgy gondolom, hogy a jövőben több lesz ez már egyszerű opciónál. Kényszerítő erővé válik. Ennek persze az az oka, hogy mindez óriási nyomást jelent majd a társadalomra, másrészt pedig a munka az a mechanizmus, ami a fogyasztók számára a vásárlóerőt biztosítja, és a gazdaságot előremozdítja.

Ha ténylegesen bekövetkezik, hogy ez a rendszer a jövőben omladozni kezd, akkor vagy valami mással kell majd helyettesítenünk, vagy azzal a veszéllyel kell szembenéznünk, hogy a rendszer, amiben élünk, nem fenntartható. Véleményem szerint a következő évek és évtizedek legfontosabb kihívása, hogy megoldást találjunk ezekre a problémákra, különösen arra, hogy miként építsük fel a jövő gazdaságát úgy, hogy mindenkinek, minden társadalmi rétegnek jó legyen. Nagyon köszönöm.