Opció alsó határa
Ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságunk két saját tulajdonú építési telekre két különböző lehetséges majdani vevővel vételi jogot alapító szerződést kötött. A szerződés alapján az opciós díj a vételi jog gyakorlása esetén a vételárba beleszámít, annak részét képezi.
Amennyiben a vevő a kikötött határidőben nem él a vételi jogával, úgy az opciós díjat az eladó nem köteles visszafizetni, az az eladót illeti meg. Helyesen értelmezzük-e, hogy a megfizetett opciós díjról nem kell számlát kiállítani, majd ha a vételi jog határideje lejár, és az ingatlant megvásárolják, akkor kell majd az egész ügyletről számlát kiállítani?
- Napi opciós stratégia
- В конце концов будет найден какой-то компромисс.
- В Диаспаре было полно мест, способных служить укрытием, а поскольку Шут знал город как никто другой, вряд ли его можно было обнаружить до тех пор, пока он сам не соизволит показаться.
- Bináris opciókkal történő kereskedés módszerei
- Részvényopciós díjak jellemzői - ppt letölteni
- Napon belüli bináris opciós stratégiák
Amennyiben viszont társaságunkat illeti meg az opciós díj az ügylet meghiúsulása miatt, abban az esetben véglegesen átvett pénzeszközként kell elszámolni, számla kiállítása nélkül? Viszont ha a vétel nem valósul meg, úgy az opciós díjat az eladó köteles a vevőnek visszafizetni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az opciós díj előlegnek minősül, és áfás számlát kell kiállítani róla?
Számvitelileg pedig mindkét esetben a kötelezettségek között kell nyilvántartani, csak az egyik hosszú lejáratú, a másik ügylet pedig vevőtől kapott előleg?
A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos opció alsó határa érhetik el!
Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, opció alsó határa elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön már az előfizetőnk?
