Kereskedelem az utat a pénzügyi szabadság, 1. Vizsgáld meg a jelenlegi helyzeted!
Kutatócsoportjuk többek között a kelet-európai régió örökségeivel foglalkozik globális és történeti összefüggésben, újszerű megközelítésben, a világrendszer-elmélet keretein belül. Melyek a főbb megállapításaik? Magyarország és a térség országai is egy felzárkózási csapdában vannak, és valószínűleg abban is maradnak.
Mindenféle ígéret ellenére úgy vélem, ez a térség a jelenlegi politikai és gazdasági feltételek között nem fog tudni felzárkózni Nyugat-Európához. Szemben a közvélekedéssel, ennek okai nem elsősorban a közelmúltban keresendőek, hanem hosszú, akár több évszázados történelmi folyamatok a meghatározóak.
Ezek jelölik ki a globális függőségi pályáinkat, illetve ezek között lavírozik a gazdaságpolitika. Abból indultunk ki, hogy ez a helyzet egy nagy, történeti és globális rendszernek a része.
Van ugyan a politikának bizonyos mozgástere, de azért elsősorban egy függőségi pályán mozog Magyarország és a régió többi országa is. Hova sorolható Magyarország? Leginkább a félperifériás országok sorába, azaz a középmezőnybe.
Ez a függő fejlődés egyébként nagyon sok tekintetben hasonlóságot mutat más félperifériás térségek, így Latin-Amerika és Ázsia hasonló helyzetű országaival. Annak ellenére, hogy kulturálisan, etnikailag és földrajzilag messze esnek egymástól, mégis Argentína vagy Chile fejlődése sokkal közelebb áll hozzánk, mint például a szomszédos Ausztriáé, amellyel ráadásul évszázadokig egy politikai közösségben éltünk.
Mik a főbb jellemzői ennek a félperifériás függő helyzetnek? Ennek rengeteg olvasata lehet.
Célok elérése 5 lépésben: Hogyan tűzd ki, és valósítsd meg a céljaid? Szeretnél többet kihozni magadból? A célokkal rendelkező emberek sokkal nagyobb eséllyel érhetik el amit szeretnének, hiszen pontosan tudják, mit akarnak. A célok elérése akár a pénzügyeidről van szó, akár az életed más területéről, rendkívül fontos. A célok több módon is kapcsolódnak a pénzügyeinkhez: ha növelni akarod a kereseted, akkor alighanem jól tesz, ha vannak céljaid.
Én a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás alapján vizsgálom ezt a problémát. Ezek az országok, köztük hazánk is, általában tőke- és technológiabehozatalra szorulnak. A rendszerváltást követően megjelent a működő tőke is Magyarországon, de nemcsak kereskedelem az utat a pénzügyi szabadság beruházások formájában, hanem a privatizációval, amely a meglévő állami vagyon áron aluli kiárusításához vezetett. Ezt a folyamatot a nemzetközi környezet nagyban meghatározta, például az említett adósságörökség, de akár a geopolitikai változások: a Szovjetunió és a KGST összeomlása, és az Európai Gazdasági Közösséggel való kapcsolatfelvétel.
Volt tehát hitelfelvétel, és működő tőke beruházás, illetve jelenleg a tőkeimport domináns formája az uniós forrásokból származik. Utóbbi nemzetközi transzferként működik, ebből a szempontból összehasonlítható a globális perifériának biztosított segélyek hatásaival: mindkettő pénzügyi transzfer, vagyis egyoldalú átutalás.
Ezek nem feltétlenül beruházási támogatások, nem is kell visszafizetni, de bizonyos feltételeknek meg kell felelni, amiket a donor szervezet, a mi esetünkben az EU támaszt.
Tehát ez is újratermel bizonyos függőségeket. Milyen a gazdasági felépítése az ilyen országoknak? A nemzetközi piacra termelő exportágazatokban alapvetően a külföldi tőke a meghatározó. Ez általában is jellemző a félperifériás országokra.
Amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell
Az már magyar specialitás, hogy sokkal jobban függünk a nemzetközi piacoktól, a külföldi tőkétől, mint az egyébként sok tekintetben hasonló utat bejáró Lengyelország. Nemcsak azért, mert jóval kisebb a belső piac, hanem történeti okokból is. A korábbi ipar, a piacok, az erőforrások, a munkaerő jelentős részei a trianoni békeszerződés miatt a határokon kívülre kerültek.
Ez a külső ráutaltság a geopolitikai tájékozódásban is tapintható, akár ha a as évek német orientációját, akár a háború kereskedelem az utat a pénzügyi szabadság KGST-munkamegosztáson belül betöltött szerepet nézzük. Ezen az alapszerkezeten tehát sem a világháború, sem az átalakuló politikai környezet nem sokat változtatott.
Célok elérése 5 lépésben: Hogyan tűzd ki, és valósítsd meg a céljaid?
Magyarország esetében hogy néz ki ma a főbb tőkés csoportok közötti erőviszony? Magyarországon az erős külföldi tőke mellett, létezik egy gyenge bináris opciók vételi mutatója tőke is. Ez a kör állandóan állami segítségére szorul.
Kérdés persze, hogy hogyan válik szét egy vállalat tulajdonosi és irányítói köre. A multinacionális cégek esetében tulajdonról nincs is nagyon értelme beszélni, inkább az a fontos, hogy kik és hol hozzák meg a stratégiai döntéseket.
Ebben az értelemben sorolhatóak ezek a cégek a nemzeti tőkéhez. Minden országban megmarad valamilyen kapcsolat az állam és a nemzeti tőke között, ez alól még Nyugat-Európa sem kivétel. Ott természetesen más az intézményi környezet és mások a gazdasági erőviszonyok. A félperiféria térségeiben a as válság után az történt, hogy bizonyos helyi tőkés csoportok, illetve ezek sokszor részben állami vállalatai igyekeztek újrapozicionálni magukat a nemzetközi, de legalábbis a regionális térben.
- Célok elérése 5 lépésben: Hogyan állítsd fel, és valósítsd meg a céljaid?
- Pénzügyek Archives - Pénzügyi Tudakozó
- Az eladási opciókban az
- Amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell
- Wellstarsiker- Cikkek-Pénzügyi szabadság az 5E Vision segítségével!
- Banki kalkulátorok Amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell Az Európai Unió gazdasága hiánypótló mű: a magyar könyvpiacról már évek óta hiányzott egy olyan átfogó könyv, amely a mindennapjainkat egyre inkább meghatározó európai uniós gazdasági kérdéseket szakszerűen, de közérthetően tárgyalja.
- Stratégiai szúrás bináris opciók
A külföldi tőke dominanciáját ez az átrendeződés alapvetően nem írta felül, és nem is várható ebben nagy változás. Az állami beavatkozás a fontosabb ágazatokban az agresszív kiszorítástól a kivásárláson keresztül a piaci szabályok megváltoztatásáig terjedt.
Ezt lehetett tapasztalni a kiskereskedelemben, távközlésben, energetikai iparban, közművek esetében.
A devizahitelezésen nagy veszteséget elszenvedő külföldi bankokkal azonban az Orbán-kormány inkább kiegyezett. Az exportra termelő külföldi vállalatokat viszont kereskedelem az utat a pénzügyi szabadság kiszolgálja az állam, ez legfőképpen az adózásban,az oktatásban és a munkaerőpiaci szabályozásban érvényesül. Milyen versenyzők a világpiacon a jórészt járadékvadász oligarchák? A hazai piaci helyzetüket nem kell taglalni, elég a közbeszerzésekre gondolni.
Fő terepük az építőipar. Ott lehet a nagy állami megrendeléseket lehalászni. A nemzetközi téren leginkább olyan piacokon jelenhetnek meg, ahol a nagy kockázatok miatt a nyugati cégek sem feltétlenül terjeszkednek.
Ilyen piacok vannak Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában.
Látszik az a kormányzati szándék, amely hosszú távon le akarja választani a nemzeti tőkét az állami újraelosztásról, és ezen piacok irányába próbálják terelni az érintett cégeket. Eddig a tőkéről esett szó. Mi a helyzet a munkavállalókkal? Példa erre akár Dél-Korea, ahol valóban kialakult egy nagyon erős tőkésosztály, egy stabil, nemzetközileg is erős nagyvállalati kör, de ennek a fajta felzárkózásnak a költségeit nagyrészt a dél-koreai munkások viselték.
Az Orbán-rezsim sérülékeny - interjú Gerőcs Tamás közgazdásszal
Az adott tőkés viszonyok között a munkavállalók számára bizonyos fokig mindegy, hogy a kizsigerelő munkáltató egy multi cég, vagy a hazai kistőkés. Egyik rosszabb, mint a másik. Meddig lehet életképes az Orbán-rezsim ezen feltételek között? A rendszer gazdasági fennmaradásához a belső erőforrások kiaknázása nem elég, ez részben a félperifériás függő fejlődés, vagyis a külső ráutaltság következménye. Az egyik legfontosabb külső tőketranszfer, az uniós támogatás től mindenképpen csökken.
A rezsim emiatt igyekszik más forrás után nézni.
Részben erről szólnak a Paks 2, vagy a Budapest-Belgrád gyorsvasút körüli, rendkívül pénzigényes beruházások. Ez megint nemzetközi hitelfelvételt jelent. A múlthoz hasonlóan ez is eladósodáshoz vezet, viszont új elem, hogy most ez már egy lényegesen eltérő geopolitikai térben történik. Továbbra sem látszik az, hogy az EU-s források kiválthatóak lennének, ezért az Orbán-rezsim valójában nem érdekelt az EU-ból való kilépésben.
Sőt, nagyon is rá van utalva ezekre a pénzekre. Azt mondhatjuk, hogy ez a rezsim nem az EU-val szemben jött létre: bizonyos értelemben kompatibilis EU-val, a periférikus fejlődés egyik állatorvosi lova. Mi okozhatja a rendszer végét?
Ez a rezsim sérülékeny, nagyon kitett a nemzetközi geopolitikai, világgazdasági mozgásoknak. Márpedig nagy átrendeződés látszik azokon a területeken, ahol különösen erős a függésünk. Ide sorolható a járműipar is, ahol egyre komolyabb viharfelhők gyülekeznek, de számunkra hátrányosan változik az uniós források elosztása is. Ezen változásokat részletesen elemezzük kutatótársaimmal a Fordulat folyóirat ik számában. Mit tehet a társadalom?
A politikai változásokra már most föl kell készülni, mert csak így lesz kivédhető, hogy ha újból beüt egy nagyobb válság, akkor annak költségeit ne ránk, vagyis a társadalom bérből élő tagjaira terheljék át. Már most ki kell építeni a védekezés szerveződéseit, még ha ezek hatékonysága ma pénzt keresni az életben kevésbé is látszik.
Ebben döntő szerepet játszhatnak például a szakszervezetek vagy más civil kezdeményezések: rajtuk is múlhat hogy egy válság utáni átrendeződés milyen irányt fog venni.
Kutatási területei: Kelet-Európa történeti függő fejlődése, globális járműipari értékláncok, valamint a nemzetközi pénzügyek.
A Helyzet Műhely tagja, jelenleg a New York állambeli Binghamton Egyetemen folytat tanulmányokat és rész vesz az oktatói munkában is.
