Hány bitcoin maradt az enyémnek

Mi az a blokklánc? A blokklánc egy adatbázis. Abban különbözik a hagyományos adatbázisoktól, hogy az információk nem egy centralizált hálózaton, - azaz egy központi szerveren - hanem egy elosztott hálózaton vannak tárolva. A világ első blokklánca a Bitcoin blokklánca volt, ezért ezen keresztül szeretném bemutatni a technológiát a lehető legegyszerűbben, mindenki számára érthető módon.

Hálózatok fajtái. Kép forrása A centralizált hálózatot használókra pár példával szeretnék szolgálni.

Mi az a blokklánc? - Érthetően, kezdőknek

Ilyenek például a bankok, hivatalok, iskolák belső hálózatai. Ezeket az intézményeket, vállalatokat emberek irányítják, és amikor az adatainkat, pénzünket rájuk bízzuk, akkor gyakorlatilag bennük bízunk meg.

Az a hátrányuk, hogy mivel egy központi helyen őrzik az értékeinket, ki vannak téve különböző veszélyeknek, például hekker támadásoknak vagy természeti katasztrófáknak. Túl nagy hatalmat is adunk a kezükbe, ami a bankok esetében a legnagyobb probléma forrása lehet, mert önös érdekből, nyereségvágyból, vagy - válság, csőd esetén - kényszerűségből, korlátozhatják pénzügyi szabadságunkat.

Egyoldalú szerződés módosítással megemelhetik a díjaikat, megtagadhatnak egy átutalást, esetleg befagyaszthatják számláinkat stb. A hagyományos valuták legnagyobb problémája, hogy bizalomra van szükség a működéséhez.

Meg kell bíznunk a központi bankban, hogy nem rontja le a valutánk értékét, de ez a bizalom a nemzeti valuták történelmében már sokszor megtört. A bankokat bízzuk meg, hogy őrizzék meg a pénzünket, és elektronikusan átutalják, ehelyett hitelbuborékok hullámaiban kölcsönzik és csak egy töredékét tartják maguknál - olvashatjuk Satoshi Nakamoto, a Bitcoin megalkotójának es blogposztjában.

A decentralizált hálózatokra a legjobb példa az internet maga. Amikor a laptopunkkal vagy az okostelefonunkkal egy internetszolgáltatóhoz kapcsolódunk, hogy azon keresztül egy nagyobb szolgáltatót érjünk el, egy decentralizált hálózatot használunk. A blokklánc esetében az információk az elosztott hálózatok csomópontjain működő számítógépekre vannak letöltve.

Működését előre megírt, megváltoztathatatlan, korrumpálhatatlan, hamisíthatatlan szoftver biztosítja. Ha változás történik az adatbázisban, például végbemegy egy tranzakció, azt a hálózatban résztvevő összes számítógépen futó szoftver ellenőrzi, majd frissíti az adatbázisát. Aki a blokkláncra bízza a személyes adatait és pénzét, arra voksol, hogy egy szoftver megbízhatóbb az embernél.

Miért megbízhatóbb a szofter az embernél?

Az utasszállító repülőgépeket hosszú évek óta szoftverek robotpilóták irányítják, a felszállástól kezdve a leszállásig, akár egész úton végig, miközben a pilótáknak csak ellenőrzéseket kell végezniük.

A szoftverek, fejlődésükkel egyre több területen leváltják az embert, ezzel egy biztonságosabb jövőt teremtve. A legújabb terület, ahol ezt a fejlődést láthatjuk, az önvezető személyautók, ahol előbb utóbb teljes mértékben ki lesz váltva az emberi tényező, ezzel kizárva például az ittas vezetés lehetőségét, ami talán a legnagyobb százalékban felelős - a nem ritkán halálos kimenetelű - balesetekért. Ahhoz, hogy valami akkora hírverést csapjon időről időre, mint a Bitcoin és a blokkláncvalami olyan problémát kellett megoldaniuk, ami megváltoztatja az életünket.

Egyébként csak egy mánia lenne az egész, ami már régen feledésbe merült volna. A blokklánc az interneten született, és ott is működik. Korábban, ha például egy képet küldtünk egy ismerősünknek az interneten, e-mailben, vagy valamilyen üzenetküldő alkalmazásban, nem az eredetit tudtuk átküldeni, hanem annak egy másolatát. Nálunk is maradt egy kép, és az ismerősünknél is lett egy belőle.

Ha száz ismerősünknek hány bitcoin maradt az enyémnek el, száz másolat született a képből. Egyértelmű, hogy érték küldésére, - például digitális valuta utalásra - alkalmatlan volt az internet, ezért kellettek a bankok, akik felügyelték és jóváírták az utalásokat, és frissítették az egyenlegünket.

Tehát adott volt a kérdés: Hogyan tudnánk értéket küldeni az interneten úgy, hogy ne kelljen egy harmadik fél, aki vezetné a nyilvántartást?

Ennek a problémának a megoldására született meg a Bitcoin. A Bitcoin mögött több technológia is van, ami az értékét adja, és amiknek emberkereskedelemről szóló hírek segítségével orvosolni tudja a fenti problémát, ezek a blokklánc technológia, a munkabizonyíték eljárás proof of worka peer-to-peer hálózat és a kriptográfia. A Bitcoin segítségével, képesek vagyunk értéket küldeni az interneten harmadik fél bevonása nélkül, tehát anélkül, hogy ehhez befektetés bitcoinba lenne, egy bank, ami egy központi helyen nyilvántartást vezetne a személyes adatainkról, és arról, hogy kinek mennyi az egyenlege.

Hogyan működik a blokklánc? Ennek a kérdésnek megválaszolása, egy kicsit bonyolultabb lesz. Sokan gondolják, úgy, hogy a blokklánc bonyolultsága gátat szabhat az elterjedésének, mivel az emberek nem fogják megérteni, és ezért nem is fogják használni.

Ha esetleg Te is egyetértesz ezzel a kijelentéssel, próbáld meg megválaszolni magadnak azt a kérdést, hogy pontosan, hogyan is működik az eszköz, amin éppen ezt a cikket olvasod? Tudod-e hogyan működik pontosan az internet? Vagy a wifi? Esetleg a mikrohullámú sütő a konyhádban?

Ha ezek közül akár egy kérdés is volt, aminek utána kellene nézned, talán megnyugodhatunk, hogy nem kell pontosan ismerni különböző technológiák működését ahhoz, hogy használni tudjuk őket. Kijelenthetjük, hogy a fél világ használ, napi szinten olyan eszközöket, amiknek részletekbe menően nem ismeri a működését, és lehet meg se értené azt, ha valaki megpróbálná elmagyarázni neki, vagy ő próbálna meg utánaolvasni.

Utolsó frissítés at Október 4 De Cristian Cismaru megjegyzések Szia barátok, ez a videó bemutató fogjuk folytatni a vitát Bitcoin I inceoe néhány nappal ezelőtt, azok számára, akik nem nézte a bemutató már, ez volt a bevezetés a világ a Bitcoin, ha még nem látta hívja nézni: Bitcoin, pénzt keresni a számítógép teljesítményét Ma fogunk beszélni kitermelés számítógépes. Először is, az elején a bemutató akartam mutatni tartalék sávszélesség a szerver, mert kaptunk megjegyzéseket, hogy néhány látogató panaszkodnak álló sávszélesség videotutorial. Meg kell határozni, hogy az videotutorial. Sávszélesség, hogy mi "garantált" a 1 50 Gbps Mbps Romániában és külföldön. A legtöbb adatközpontok nagy szolgáltatók Románia, összesen 36 Gbps Mbps és 6 nagyvárosi Gbps Mbps külső.

Térjünk vissza a blokklánc működésére. Egy példával szeretném elmagyarázni, és a példák közül is mindig azok a legérthetőbbek, amik a valóságon alapulnak. Egy utazásra hívlak, még pedig, a Csendes-óceán nyugati felére, a trópusi Yap szigetre.

A történet több száz évvel ezelőtt játszódik, szóval egy kis időutazásra is szükségünk lesz. A szigeten élő lakosok, a yapik, szerettek volna egy pénzt a szigetükre, amit fizetésre használhattak volna. Viszont, mivel vulkanikus volt a sziget, nemesfémekben nem bővelkedett éppen, kagylókból pedig túl sok volt ahhoz, hogy értékük legyen.

Szóval arra az elhatározásra jutottak, hogy elhajóznak több száz kilométerre, más szigetekre, és keresnek valamit, amit pénznek tudnak használni. A mészkőre esett a választásuk, mivel az egy üledékes kőzet, és nem volt megtalálható Yap vulkanikus szigetén.

Ezek a kövek különböző méretekben kerültek hazaszállításra, voltak pár centisek, de léteztek több tonna tömegűek is. Kőpénzek a parton.

Kép forrása Behozataluk, megmunkálásuk hatalmas energiát, időt emésztett fel, és sajnos néha a viszontagságos út, emberéleteket is követelt magának.

Kicsit morbid talán, de értéküket tovább növelte, hogy hány életbe került az adott kő pénz behozatala, amit jelöltek is a kőpénzeken. Ahogy említettem, némely kövek nagyon nehezek voltak, így a mozgatásuk szinte lehetetlenné tette volna egy-egy fizetésnél a használatukat. Ezért a yapik úgy döntöttek, hogy leteszik őket a sziget különböző pontjain, mindenki által látható helyekre. Nagyon érdekes és fontos dolog, hogy nem bíztak meg se törzsfőnököt, se sámánt, hogy vezessen egy nyilvántartást arról, hogy melyik kő kinek a tulajdonában van.

Inkább megkértek erre mindenkit. Amikor valakik üzletet kötöttek, és egy kőpénz átkerült például Anulu tulajdonából, Kamasuka tulajdonába, mindketten körbe sétáltak a szigeten, és ezt elmondták mindenkinek. Ha Anulu másnap ezzel a kőpénzzel újra venni szeretett volna valami mást, senki sem fogadta volna el tőle, mert mindenki tudta, hogy az már nem az ő pénze, hanem Kamasukáé.

Ugyanez volt a helyzet hány bitcoin maradt az enyémnek is, ha valaki ellopott egy követ. Hiába került át az ő háza elé, nem tudott vele semmit vásárolni, mert az hány bitcoin maradt az enyémnek tulajdonosa nem közölte senkivel, hogy már másé, így továbbra is csak ő tudta fizetésre használni, függetlenül attól, hogy a tolvaj udvarában volt fizikailag. Egy még ennél is érdekesebb eset, amikor a kikötés előtt, a hazaszállított kőpénz beleesett a tengerbe. Ez sem jelentett semmi problémát, mert mindenki tudta, hogy hol van, ugyan úgy használták fizetésre, mint a parton lévőket, mert nem volt jelentősége, hogy hol, illetve hogy kinél van, csak az számított, hogy kinek a tulajdonában van.

Tehát ebben az esetben, még látni sem volt szükséges a kőpénzt ahhoz, hogy fizetni lehessen vele.

Kőpénzek a víz alatt. Kép forrása A blokklánc működésének a lényege is valami hasonló. A Bitcoin blokklánc esetében, a kőpénzek a bitcoinok, a nyilvántartást vezető yapik, pedig számítógépek, illetve hány bitcoin maradt az enyémnek azokon futó szoftver.

A kemény munka, ami a kőpénzek behozatalával járt, pedig a bitcoin hány bitcoin maradt az enyémnek felel meg. A bitcoinok nem a kripto pénztárcában vannak, hanem az interneten egy elosztott hálózaton a blokkláncban, és tranzakciókor sem mozdulnak, csak a tulajdonjogot adjuk át másnak. Ezért nincs értelme annak a kijelentésnek, hogy például 10 perc alatt, és pár forint díjért cserébe küldtünk Budapestről Tokióba bitcoint, mert a bitcoin nem mozdult, csak egy olyan embernek adtuk át a tulajdonjogát, aki ebben az esetben éppen Tokióban volt.

Ezekben az esetekben is ugyanannyi időbe, és utalási költségbe került volna a tranzakció. Ennek azért nagy a jelentősége, mert a blokklánc az interneten született, és ott is működik. Az internet pedig - ahogy a Bitcoin sem - nem ismer országhatárokat.

1. Működő stratégia bináris opciókhoz 60 másodpercig
2. Ha tesz, ha hív
3. Он услышал в нем какой-то намек на униженность и едва заметное напоминание о том, что впервые за все время Олвину понадобилось словечко одобрения от товарища.
4. Они устали, но были довольны.

Hogyan működik egy bitcoin utalás a gyakorlatban? A blokkláncot, úgy szoktuk elképzelni, mint az egymás tetejére pakolt építőkockákat, vagy lego kockákat. Minden egyes kocka, egy blokkot szimbolizál, amiben a tranzakciók vannak. A Bitcoin blokklánca a cikk írásakorblokk magas. Ezt a blokkot, Ezzel a művelettel mindenkinél egy blokkal magasabb lett hány bitcoin maradt az enyémnek blokklánc, és természetesen mindenkinél ugyanakkora magas lett.

Bitcoin, kitermelés videokártya pénzt az interneten - videó bemutató

A bányászgépek között azonnal megindul a verseny a következő ,ik blokk kibányászásáért. Ez úgy történik, hogy mindegyik számítógép elkészíti a saját blokkját, amibe összegyűjtik az elmúlt 10 perc tranzakcióit. Köztük az enyémet is, lejjebb mindjárt látni is lehet. Az első tranzakció, amit a blokkba kell foglalniuk, mindig a coinbase tranzakció, ami az újonnan generált coinokat jelenti; itt fogadó címnek a saját bitcoin címüket írják be.

A tranzakciókat körbe küldik a hálózaton, ahol a full node-ok csomópontok, számítógépek leellenőrzik őket különböző szempontok alapján, majd amik megfeleltek, tovább küldik a többi full node-nak ellenőrzésre. Közben megkezdődik a munkabizonyíték proof-of-work eljárás. Igyekszem nem belemenni a technikai részletekbe, hogy emészthető maradjon a cikk, ezért megpróbálom egy érthető példával elmagyarázni, mi is az.

Mint mindennek, a bitcoinnak is abból adódik az értéke, hogy azt mondják egyesek, mostantól, ebből a dologból egy egységnyi számomra X valami mást ér.

Mi az a proof-of-work? Képzeljük el, hogy egy dobókockás játékot játszunk. A szabályok a következők: kettő dobókockát gurítunk, és amelyikünk először gurít kevesebbet a megbeszélt értéknél, az nyer. Maximum őt lehet gurítani 2x6szóval kezdjük el a nehézségi szintet. El tudjuk képzelni, hogy ennél kevesebbet gurítani nem nehéz, viszonylag kevés dobásból sikerülhet. Ha bizonyos időközönként kereskedés automatikus követése a célnehézségiszint értékét, egyre többet kell dobni ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni.

Ha a nehézségi szint 3, már csak egyetlen helyes variáció jöhet ki eredményül 2x1. A cél az, hogy kisebbet dobjunk a nehézségi szinttől, ezért más variáció nem felel meg. Ahhoz, hogy mind a két kockán egyes jöjjön ki, nagyon sok próbálkozásra van szükség.